HIVATALOS WEBOLDAL / OFFICIAL WEBPAGE
Magyar Sumo Szakszövetség / Hungarian Sumo Federation
Alapszabály

ALAPSZABÁLY

 

I.

 

A Magyar Sumo Szakszövetségre vonatkozó

általános rendelkezések

 

1. §

 

1) A Szakszövetség a Magyar Köztársaságban működő, a sumo sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek (sportegyesület, sportvállalkozás), mint jogi személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő a sumo sportágát irányító önkormányzati elven alapuló nyilvántartott tagsággal rendelkező közhasznú szervezetként tevékenykedő sportági országos szakszövetség, amely a működését az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXY. törvény (továbbiakban: Civil tv.), a sportról szóló 2004. évi 1. törvény (továbbiakban: Sport tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk) rendelkezései alapján fejti ki.

 

2) A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt,

 

3) A Szakszövetség jogállása: a szakszövetség jogi személy, melyet a Fővárosi Törvényszék és a Nemzeti Sportszövetség nyilvántartásba vett.

 

4) A Szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az Ügyészség gyakorolja.

 

A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a Szakszövetség

- belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak.

- működése, határozatai, a közgyűlés döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak. az Alapszabálynak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak[1].

 

Ha a Szakszövetség működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

 

a) megsemmisíti a Szakszövetség bármely szervének törvénysértő határozatát, és szűkség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

 

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a közgyűlést, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a közgyűlést, és minderről értesíti a Szakszövetségnél választott Felügyelő Bizottságot is,

 

c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a Szakszövetséget megszűnteti:

 

A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja a Szakszövetséget, ha annak működése vagy tevékenysége a Civil tv. 3. §(3) bekezdésébe ütközik.

A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a Szakszövetség megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

 

Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a Szakszövetség elnökségének vagy a főtitkár tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére.

 

2.§

 

1) A Szakszövetség neve: Magyar Sumo Szakszövetség

 

A Szakszövetség rövidített neve: MSSZ

(Továbbiakban: Szakszövetség)

 

2) A Szakszövetség székhelye: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22/D.

 

3) A Szakszövetség működési területe: Magyarország

 

4) Alapítás éve: 1997.

 

5) Szakszövetség tevékenysége: sport

Kiegészítő TEÁOR szám szerinti tevékenysége:

• 73.12'08 - Médiareklám

• 94.99'08 -M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

• 93.19'08 - Egyéb sporttevékenység[2]"

 

6) A Szakszövetség emblémája, logója: sumo küzdőteret ábrázoló kör alak, melynek színe sárga. A küzdőtér belső területe három sávra osztott, mely sávok fentről lefelé piros, fehér, zöld színűek. A három sávban piros: Magyar, fehér: Sumo, zöld: Szövetség felíratok találhatóak. A felíratok színei: Magyar: fehér, Sumo: fekete, Szövetség fehér színűek.

 

7) A Szakszövetség pecsétje: a Szövetség emblémájának egyszínű változata, kör alakú pecséten.

 

8) A Szakszövetség zászlaja: függőlegesen álló nemzeti színnel nyomtatott egyik oldalán szövetségi embléma, másik oldalán Magyar Sumo Szövetség felirat magyar, angol nyelven, a zászló szélén nemzeti színű szegéllyel.

 

9.) A szakszövetség alapítóinak neve, címe és vagyoni hozzájárulásuk mértéke:

 

  • Elek Sándor, 2016 Leányfalu, Kálvária utca 2. hozzájárulás: 0 Ft
  • Rovnyai János, 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 156. hozzájárulás: 0 Ft
  • ifj. Rovnyai János, 2016 Leányfalu, Móricz Zs. u. 156. hozzájárulás: 0 Ft
  • Rovnyai Éva, 2016 Leányafalu, Móricz Zsigmondu. 156. hozzájárulás: 0 Ft
  • Hiroe Tomohiko, 2141 Csömör, Szakura u. 5-7. hozzájárulás: 0Ft
  • Vancsó István, 2016 Leányfalu, Hegyalja u. 2. hozzájárulás: 0Ft
  • Lebovics Béla, 1045 Budapest, Istvántelki u. 9. hozzájárulás: 0 Ft
  • Kézilabda és Szabadidősport Egyesület,
  • 2016 Leányfalu, Móricz Zs. u. 116. hozzájárulás: 0 Ft
  • Debreceni Sumo Egyesület, 4032 Debrecen,hozzájárulás: 0 Ft
  • Várszegi Rudolf, hozzájárulás:0 Ft

 

 

 

3.§

 

A Szakszövetség tagja a Nemzetközi Sumo Szövetségnek (ISF), és az Európai Szövetségnek (ESU), azok szabályzatait elfogadja, betartja, azok tevékenységében részt vesz.

A Szakszövetség kiegyensúlyozott kapcsolatokat létesít és tart fenn a külföldi nemzeti sumo szövetségekkel, illetve egyéb sportszervezetekkel.

 

 

II.

 

A Szakszövetség célja és feladatai:

 

4.§

 

A Szakszövetség célja:

A Szakszövetség a Magyar Köztársaságban ellátja a sportról szóló 2004. évi 1. törvényből adódó feladatait, így közreműködik az abban meghatározott sportfeladatok ellátásában, a Magyar Köztársaságban kizárólagos joggal szervezi és irányítja a sumo területén folyó tevékenységet, képviseli a Magyar Sumo és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

 

A Szakszövetség célja a sumo sport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése.

 

A Szakszövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül bármely harmadik személy is igénybe veheti.

 

 

A Szakszövetség feladatai

 

5.§

 

1) A Szakszövetség a sumo sportágban kizárólagosan jogosult;

a) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes [nyílt] versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit,

 

b) megrendezni a magyar [országos, nemzeti] bajnokságot,

 

c) működtetni a nemzeti válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken,

 

d) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez,

 

e) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezeteiben,

 

f) meghatározni. és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva – a nemzetközi versenynaptárt,

 

g) szabályzatban rendezni az általa kiírt [szervezett, rendezett] sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit,

 

h) a g) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni,

 

i) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni,

 

j) az igazolt versenyzők esetén a Szakszövetség tagjai színeiben versenyzők esetében a versenyengedélyeket elkészíteni és kiadni

 

2) A Szakszövetség a sumo sportágban az 1./ pontban foglaltakon túl:

 

a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik azok megvalósításáról,

 

b) a jogszabályok és az előző bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol,

 

c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza.

 

d) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket,

 

e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat,

 

f) érvényesíti a doppingtilalmat,

 

g) meghatározza az átigazolásokkal kapcsolatos formai - szerződéses - és annak anyagi - átigazolási díj - mértékét melyet az Elnökség határoz meg

 

gy) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti az érintett miniszterrel és a MOB-bal a támogatási

szerződést,

 

h) a Szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében,

 

i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé,

 

j) az Alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt. tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,

 

k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat,

 

1)gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről,

 

m) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt,

 

n) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat,

 

o) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,

 

p) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését

engedélyezi,

 

q) ellátja az ezen Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat,

 

r) kiadja és nyilvántartja a versenyengedélyeket

 

s) a Szakszövetség az ezen alapszabályban foglaltak szerint a sumo sportág megyei és regionális szintű

feladatainak ellátására, illetve a megyei és regionális szervek szakszövetségbe való képviseletére, megyei és regionális szerveket hozhat létre. A megyei és regionális szervek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek.

 

 

III.

 

A Szakszövetség tagjai

 

6.§

 

A Szakszövetség tagja lehet minden, a sumo sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező a sportági versenyrendszerében részt vevő sportegyesület vagy sportvállalkozás (továbbiakban együtt: sportszervezet).

A Szakszövetség tagja a tagfelvételi kérelmét a Szakszövetség Elnökségénél nyújthatja be. A Szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a Szakszövetség Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

 

A tagi jogviszony keletkezése és megszűnése

 

7.§

 

1) A Szakszövetségbe való belépés illetve kilépés önkéntes.

 

2) A tagfelvételi kérelmet írásban kell benyújtani az Elnökséghez, A kérelmet elutasító döntést meg kell indokolni, azzal kapcsolatosan - a törvényességi felügyeletet gyakorló szerven túl - jogorvoslatért lehet fordulni a Közgyűléshez,

 

3) A Szakszövetség tagjairól az ügyintéző szerv nyilvántartást vezet.

 

4) A tagsági jogviszony

- a tag kilépésével

- a tagsági viszony szakszövetség általi felmondásával,

- a tag kizárásával,

- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

szűnik meg.

A tag a tagsági jogviszonyát a szakszövetség képviselőihez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor indokolás nélkül megszüntetheti.

 

a) A Szakszövetségből való kilépést írásban kell közölni az Elnökséggel. A tagság kilépéssel történő megszűnése az elnökséggel való írásbeli közléssel, minden egyéb aktus nélkül hatályossá válik.

 

b) Törléssel szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag jogutód nélkül szűnt meg, illetve abban az esetben, ha a sportágban működő szakosztályát megszünteti vagy más jogi személy részére átadja.

 

c) A tagnak jogszabályt a szakszövetség alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés bármely szakszövetségi tag vagy szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást.

A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozattal szemben a tag bírósághoz fordulhat.

 

A tagok jogai és kötelezettségei

 

8.§

 

1) A Szakszövetség tagja - amennyiben eleget tesz az ezen Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek, - képviselője útján

 

a) jogosult az Alapszabály illetőleg a Szakszövetség más szabályzata szerint részt venni a Szakszövetség tevékenységében és rendezvényein,

 

b) szavazati joggal részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában, amennyiben megelőző egy évben a szakszövetség által szervezett versenyek közül legalább egy versenyen indított versenyzőt és a tárgyévi versenyengedély igénylő lapot január 31-ig leadja.

 

c) észrevételeket, javaslatokat tehet a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatosan,

 

d) javaslatokat tehet a Szakszövetséget, annak szerveit illetőleg a sumo sportágat érintő kérdések megtárgyalására,

 

e) a tag képviselője vagy delegált tagja választható a Szakszövetség ügyintéző-képviselő szervébe (Elnökség).

 

j) a tagok az Elnökség által meghatározott éves/negyedéves/havi tagdíjat kötelesek megfizetni

 

2) A Szakszövetség tagjainak kötelezettségei:

 

a) a Szakszövetség Alapszabályának és más szabályzatának, valamint a Szakszövetség szervei által hozott határozatok megtartása illetőleg megtartatása,

 

b) a sumo sportág fejlődésének és eredményességének előmozdítása, a Szakszövetség tekintélyének és jó hírnevének megóvása és erősítése,

 

e) a szövetség által szervezett versenyek közül legalább egy versenyen versenyzőt indítani,

 

d) Versenyengedély igénylő lap leadása az elnökség részére tárgyév január 31. napjáig

 

e) a sportág népszerűsítése.

 

 

 

A Szakszövetség pártoló és tiszteletbeli tagjai

 

9.§

1) Pártoló tagok:

 

A Szakszövetség pártoló tagja lehet az a magánszemély vagy szervezet, aki (amely) a Szakszövetség

Alapszabályát magára nézve nyilatkozatával elfogadja és a Szakszövetség működését anyagilag, vagy más módon támogatja.

A Szakszövetség pártoló tagja tagfelvételi kérelmét a Szakszövetség elnökségének nyújthatja be.

 

2) Tiszteletbeli tagok:

 

A Szakszövetség tiszteletbeli tagjainak azok a személyek választhatók, akik kimagasló tevékenységükkel Szakszövetség célkitűzéseit - elsősorban erkölcsileg - támogatják.

 

3) A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok megválasztása a Szakszövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik, mely döntést a Szakszövetség Közgyűlése hagyja jóvá.

 

 

A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

 

10.§

 

1) A pártoló tag jogai:

 

a) javaslatokat tehet a Szakszövetség szervei részére a sumo sportággal, a Szakszövetséggel illetőleg annak szervei működésével kapcsolatosan,

 

b) tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, és meghívás alapján a Szakszövetség egyéb szerveinek ülésein.

 

 

2) A pártoló tag kötelezettségei:

 

a) a Szakszövetség Alapszabályának, más szabályzatainak, valamint a Szakszövetség szervei által hozott határozatok megtartása,

 

b) a sumo sportág és a Szakszövetség eredményességének előmozdítása,

 

c) a sportág népszerűsítése,

 

d) a tagdíj, támogatás megfizetése.

 

 

3) Tiszteletbeli tagok jogai:

 

a) tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség közgyűlésén

 

b) javaslatokat tehet a Szakszövetség szervei részére a suma sportággal, a Szakszövetséggel illetőleg annak szervei működésével kapcsolatosan,

 

c) javaslatokat tehet a Szakszövetséget valamint a sportágat érintő kérdések megtárgyalására.

 

 

4) Tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

 

a) a Szakszövetség alapszabálya és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség határozatainak betartása,

 

b) a sportág népszerűsítése.

 

 

IV.

 

A Szakszövetség szervei és tisztségviselői

 

11.§

 

1) A Szakszövetség szervei:

  1. a)a Szakszövetség Közgyűlése
  2. b)a Szakszövetség Felügyelő Bizottsága
  3. c)a Szakszövetség Elnöksége
  4. d)a Szakszövetség Intéző Bizottsága
  5. e)a Szakszövetség állandó és ad hoc bizottságai
  6. f)a Szakszövetség regionális szervei

 

2) A Szakszövetség tisztségviselői:

  1. a)az elnökség elnöke
  2. b)az elnökség tagjai
  3. c)a Felügyelő Bizottság elnöke
  4. d)a Felügyelő Bizottság tagjai

 

3) A Szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének tagja illetve tisztségviselője ( 1) pont b-f pontjai, illetőleg a 2) pont) az a magyar állampolgár, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. A közgyűlés a szakszövetség elnökévé, az elnökség tagjai közé, illetve a Felügyelő Bizottság elnökévé és tagjává olyan személyt is választhat, aki nem a Szakszövetség tagjának képviselője.

 

4) A Szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit illetőleg annak tagjait, valamint a Szakszövetség tisztségviselőit öt évre választják, akik újraválaszthatók.

 

 

V.

 

A Szakszövetség Közgyűlése

 

12.§

 

1) A Szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló Közgyűlés.

 

2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer kell összehívni (Rendes Közgyűlés) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha:

  1. a)a bíróság elrendeli,
  2. b)a tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével azt kezdeményezi,
  3. c)az Elnökség erről döntött,
  4. d)azt a Felügyelő Bizottság kezdeményezi,
  5. e)az elnöki tisztség bármely okból megüresedett,
  6. f)az elnökség tagjainak száma egynegyedet meghaladóan csökkent,
  7. g)a Felügyelő Bizottság létszáma egy főre csökkent.

 

A rendkívüli közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől, az erre vonatkozó kezdeményezés vagy határozat kézhezvételéről számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

 

3) A Közgyűlést az Elnökség hívja össze az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően írásban igazolható módon megküldött meghívó útján. A Közgyűlés összehívásáról szóló meghívónak tartalmaznia kell annak időpontját, javasolt napirendjét, illetőleg rendkívüli Közgyűlés esetén annak indítványozóit, valamint az ok és cél megjelölését, a szakszövetség nevét és székhelyét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlést a szakszövetség székhelyére kell összehívni.

 

4) A Közgyűlésen minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van.

A szavazásra jogosult sportszervezeteknek legkésőbb a Közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja.

 

Amennyiben valaki elektronikusan szeretne szavazni a szavazatát a közgyűlés megkezdése előtt 2 órával meg kell érkezzen a Szakszövetség hivatalos email címére, illetve ha valaki írásbeli meghatalmazást ad elektronikusan annak ugyanígy 2 órával a hivatalos kezdési időpontig meg kell érkezzen.

 

Ugyanez vonatkozik a különböző felajánlásokkal, tisztségekkel kapcsolatos nyilatkozatokra is.

 

Szakszövetség email címe: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

5) A Közgyűlést a Szakszövetség elnöke vagy az általa megbízott személy vezeti.

 

A tisztújító Közgyűlést az elnöki címre pályázó személy nem vezetheti.

 

6) A Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek:

  1. a)a Szakszövetség bizottságainak elnökei,
  2. b)a Szakszövetség tisztségviselői,
  3. c)az Elnökség által meghívottak,
  4. d)regionális szervek elnökei

 

7) A közgyűlés a szavazati joggal rendelkezd tagok, illetve a leadható szavazatok több, mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt az 1 órával későbbi időpontra összehívott közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az eredeti közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját, és napirendjét, továbbá a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés idejét - amely 1 órával későbbi időpont -, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Ha a közgyűlést szabálytalanul hívták össze azt akkor lehet megtartani ha a közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

8) A Közgyűlés napirendjét a Szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A Szakszövetség Rendes Közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:

 

  1. a)a Szakszövetség elnöksége és bizottságainak tevékenységéről szóló éves beszámoló jóváhagyása,
  2. b)a soron következő év programjainak, szakmai és pénzügyi tervének jóváhagyása,

c)   a számviteli törvény szerinti beszámoló és közhasznúsági melléklet jóváhagyása,

d) a Felügyelő Bizottság írásbeli beszámolója,

e) a könyvvizsgáló beszámolója

f) a Szakszövetség tagjai által beterjesztett javaslatok.

 

9) A 8) f) pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel benyújtották az Elnökséghez.

 

Az e határidő után, vagy a Közgyűlésen beterjesztett napirendi javaslatok akkor tárgyalhatók, ha azt a jelenlevők legalább kétharmados szavazati többséggel jóváhagyják.

 

10) A Közgyűlés hatásköre:

 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. a)az Alapszabály, megállapítása és módosítása, valamint az éves költségvetés megállapítása és módosítása,
  2. b)döntés nemzetközi szervezetbe való belépésről, illetőleg az onnan való kilépésről,
  3. c)az elnökség éves szakmai és számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása (az általános határozatképességi és határozathozatali szabályok szerint)
  4. d)hosszú- és középtávú sportágfejlesztési program elfogadása,
  5. e)a Szakszövetség más Szakszövetséggel való egyesülésének (összeolvadásának, beolvadásának), szétválásának, valamint önkéntes feloszlásának kimondása, feloszlás esetén döntés a szakszövetségi vagyonról,
  6. f)az elnök, a társelnök, az alelnökök, elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
  7. g)a Szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása,
  8. h)a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése,
  9. i)mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a Közgyűlés a saját hatáskörébe von.

 

A szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyt7t) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, erre figyelemmel a Felügyelő Bizottság mellett könyvvizsgálót is alkalmaz. A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról a Felügyelő Bizottság, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.

Nem egyesülhet más szakszövetséggel a szakszövetség, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a szakszövetséget vagy a bíróságot arról értesíti, hogy a szakszövetséggel szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülését csak akkor határozhatja el, ha a létesítő okirat szerinti induló tőkét teljes egészében a szakszövetség rendelkezésére bocsátották.

 

A közgyűlés nem dönthet a szakszövetség feloszlásáról, ha a szakszövetséggel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a szakszövetség fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

11) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szava dönt.

 

12) A Közgyűlés határozatainak meghozatalához a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint fele szavazatára van szükség.

 

Az összes szavazásra jogosultak legalább háromnegyedes szavazata szükséges:

 

  1. a)a Szakszövetség megszűnéséró1 szóló döntéshez
  2. b)a Szakszövetség céljának a megváltoztatásához

 

Az Alapszabály módosításához a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges

 

 

13) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

  1. a)a Közgyűlés helyét, idejét,
  2. b)a napirendet,
  3. c)a hozzászólások lényegét, valamint az elhangzott javaslatokat,
  4. d)a határozathozatal módját és eredményét,
  5. e)a hozott határozatokat.

 

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenlévők jegyzékét jelenléti ívet). A jegyzőkönyvet a Szakszövetség elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá. A jegyzőkönyvvezetőt és a tagok sorából a jegyzőkönyv hitelesítőket a Közgyűlés megnyitását követően kell megválasztani.

 

14) A Szakszövetség Közgyűlése nyilvános.

 

A nyilvánosságot a Közgyűlés 2/3-os többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

 

15) A Közgyűlés által választandó tisztségviselők (l2.§ 10) f) pont).

 

A Közgyűlés a jelölések megtárgyalása után szavazással, jelölőlistát készít. A jelölőlistára való felkerülésről a Közgyűlés külön-külön név szerint, illetve egy tömegben, a nevek felsorolását követően is dönthet.

 

16) A szavazás módja:

 

a) Elnöki tisztségre történő választás:

• Egy jelölt esetén nyílt szavazással.

• Több jelölés esetén - ha a Közgyűlés másként nem dönt - titkos szavazással, egy vagy szükség esetén többfordulós választással.

• a többfordulós elnökválasztás lebonyolítási rendje:

-          ha a több jelölt esetén az első választási fordulóban egy jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani,

-          amelyben csökkentett, legfeljebb 3, az addig legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha az így szavazó lapra került jelöltek száma több, mint 2, és a második szavazáskor egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatszámot, úgy harmadik fordulót is kell tartani, amelyben már nem vesz részt a második fordulóban legkevesebb szavazatot kapott jelölt. A fennmaradó 2 jelölt közül addig kell ismételni a szavazást, míg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatokat meg nem szerzi.

 

b) Az elnökségi tagok, alelnökök, társelnök, felügyelő bizottsági tagok, a rendkívüli fegyelmi bizottsági tagok megválasztása:

• amennyiben pont annyi jelölés van különböző tisztségviselők választására, mint ahányat választani kell, úgy a választást nyílt, a jelöltek nevének betűrendben történő felsorolásával, egyenkénti szavazással lehet eldönteni,

• több jelölés esetén - ha a közgyűlés másként nem dönt - titkos szavazással, egy vagy szükség esetén több fordulós a választás.

Ha az adott tisztségre csak egy jelölt van, a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a nyílt szavazás mellett is dönthet.

 

c) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatok több, mint a felét megszerezte.

 

17) A közgyűlés választási munkájának elősegítése és jogszerűsége érdekében Mandátumvizsgáló, Jelölő (ezt akkor kell létrehozni, ha választás történik) és Szavazatszámláló Bizottságokat kell létrehozni. A bizottságok elnökből és két tagból állnak. Ugyanazon személyek több ilyen bizottságba is megválaszthatók. A bizottságok mindhárom tagjára az elnök tesz javaslatot.

 

 

VI.

 

A Szakszövetség elnöksége

 

13.§

 

1) A Szakszövetség tevékenységét a Közgyűlések közötti időszakban a Szakszövetség Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség) irányítja. Az Elnökség a Szakszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntést hozhat, kivéve azokat, amelyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve amelyeket jogszabály vagy ezen Alapszabály a Szakszövetség más szervének a hatáskörébe utal.

 

2) Az elnökség feladatai és hatásköre:

  1. a)a Szakszövetség Rendes és Rendkívüli Közgyűlésének összehívása,
  2. b)a Szakszövetség törvényes és Alapszabályszerű működésének biztosítása, ellenőrzése,
  3. c)gondoskodás a Közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése,
  4. d)a Szakszövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása az Alapszabály kivételével,
  5. e)a sumo nemzetközi tevékenységének elősegítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése,
  6. f)a szakszövetség előző évi szakmai, pénzügyi-gazdasági beszámolójának, közhasznúsági mellékletének elkészítése,
  7. g)a szakszövetség éves pénzügyi, szakmai tervére vonatkozó javaslat kidolgozása
  8. h)könyvvizsgáló megbízatása,
  9. i) tagdíj mértékének meghatározása, átigazolási, igazolási díj mértékének a meghatározása
  10. j)a bajnoki rendszer elkészítése, jóváhagyása és megvalósítása,
  11. k)versenyengedélyek nyilvántartása kiadása ellenőrzése
  12. l)a sumo hazai és nemzetközi versenynaptárának tervezése, jóváhagyása és megvalósítása,
  13. m)a sumo külföldi szerepléséhez a ISF által megkívánt versenyzési engedély megadásának elbírálása,
  14. n)a válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása,

ny) létrehozz bizottságokat és dönt ezek megszüntetéséről - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó Felügyelő Bizottság kivételével,

  1. o)a főtitkár és a szakág vezetők, a válogatott keretnél működő sportszakemberek munkaviszonyainak létesítése és megszüntetése, velük szemben a munkáltatói jogok gyakorlása
  2. p)döntés a Szakszövetség tagjai ügyeiben és azokról a Közgyűlés tájékoztatása,
  3. q)a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,
  4. r)a mesteredzői címre, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések, kitüntetések adományozására javaslattétel, illetve adományozása,
  5. s)a sportolói, valamint versenybírói minősítésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,

sz) a hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása,

t)    bizottságok beszámoltatása,

u)   világversenyre, nemzetközi sportrendezvényekre történő kiutazások és az azokon való részvétel, valamint Magyarországra történő meghívás engedélyezése,

v)   a Szakszövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, kölcsön vagy hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szakszövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkezhetnek,

w) a területi (regionális) szervek határozatainak felülvizsgálata,

y)   döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, illetőleg a Szakszövetség Közgyűlése a hatáskörébe utal,

z)   intézkedési terv kidolgozása a Felügyelő Bizottság indítványára.

zs) könyvvizsgáló és könyvelő valamint a belső ellenőr szerződés ének elkészítése és megkötése valamint a munkaszervezetbe tartozó dolgozók munkaszerződésének elkészítése és aláírása

 

3) Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni.

 

4) Az Elnökség - megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

 

5) Az Elnökség 6 főből áll.

• az elnök,

• társelnök,

• 2 alelnök

• 2 elnökségi tag

 

Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.

 

Az Elnökség állandó meghívottja tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság elnöke.

 

Az Elnökség tagjainak megbízatása öt évre szól.

 

Az Elnökség tagjai tisztségükben újra választhatóak.

 

6) Nem lehet az elnökség tagja:

 

• a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja,

• a szakág vezetők

• a főtitkár.

 

7) Az elnökségi tagság megszűnik:

  1. a)a mandátum lejártával,
  2. b)lemondással írásban történő benyújtásával,
  3. c)visszahívással,
  4. d)elhalálozással.

 

 

8) Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei:

  1. a)az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
  2. b)észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség működésével, a sportággal kapcsolatban,
  3. c)javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
  4. d)választható a Szakszövetség bizottságába - kivéve a Felügyelő Bizottságot,
  5. e)megbízás alapján a Szakszövetség képviselete,
  6. f)a Szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása.

 

 

9) Az Elnökség működése:

  1. a)Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként - éves ülésterv alapján – legalább negyedévente tartja üléseit (rendes ülés).
  2. b)Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább 10 nappal korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
  3. c)Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben - különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén - ettől eltérően is rendelkezhet. Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehet a Felügyelő Bizottság elnöke illetőleg az, akit az Elnökség vagy az Elnök meghívott.
  4. d)Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint felének a jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést a meghívóban szereplő időpontot követő fél óra múlva ismételten össze lehet hívni.
  5. e)Az Elnökség határozatait - feltéve, hogy titkos szavazásról nem dönt - nyílt szavazással, a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szava dönt.
  6. f)Az Elnökség üléseit a Szakszövetség Elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök vagy tag illetve tisztségviselők vezetik.
  7. g)Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
  • • az ülés helyét és időpontját,
  • • a megjelentek nevét,
  • • a napirendet,
  • • hozzászólások lényegét, illetőleg az elhangzott javaslatokat,
  • • a határozathozatal eredményét, (a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számát ill. személyét),
  • • a meghozott határozatokat.
  1. h)Határozatok és nyilvánosság: A testületi szervek döntését a szakszövetség ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és az ellenzők számarányát (nyílt szavazás estén) személyét. Az elnök gondoskodik a szakszövetség döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

 

A testületi szervek döntéseit a Szakszövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra. A Szakszövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a székhelyén, előre egyeztetett időpontban. A Szakszövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

 

10) Az Elnökség által megválasztandó tisztségviselők, bizottsági vezetők:

  • • a főtitkár,
  • • a szakágvezetők
  • • a bizottságok elnökei és tagjai, a Felügyelő Bizottság kivételével.


 

 

VII.

 

Felügyelő Bizottság

 

14.§

 

1) A Közgyűlés a Szakszövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot választ.

 

2) Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. A Bizottság feladatainak eredményes ellátása érdekében külső szakembereket (szerveket) is igénybe vehet.

 

3) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg

A Felügyelő Bizottság Ügyrendje és éves ellenőrzési terv alapján végzi munkáját. Tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek, illetőleg arról tájékoztatja az Elnökséget.

 

4) A Felügyelő Bizottság feladata:

  1. a)a Szakszövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata,
  2. b)a Szakszövetség gazdálkodására vonatkozó hatályos törvények, jogszabályok, az Alapszabályban foglaltak és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
  3. c)a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
  4. d)a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló felülvizsgálata,
  5. e)a gazdálkodás törvényszerűségének, szabályszerűségének, célszerűségének, az elő irányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
  6. f)a bizonylati elv és bizonylati fegyelem ellenőrzése,
  7. g)a Szakszövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.

 

5) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakszövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szakszövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kémi.

 

6) Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség elnökét és főtitkárát.

 

7) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül írásban (vizsgálati jelentés/ jegyzőkönyv) tájékoztatja a Szakszövetség Elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet (Intézkedési terv).

 

8) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül - a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

 

9) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Felügyelő Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli Közgyűlés összehívását

 

10) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről köteles beszámolni a Közgyűlésnek.

 

11) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során a Civil tv. 41. §szerint kötelesek eljárni:

  1. a)A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  2. b)A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik
  3. c)A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervezet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    1. a.a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
    2. b.a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült feL
    3. d)Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szervet összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
    4. e)Ha az arra jogosult szervet a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

12) A Felügyelő Bizottság működése:

  1. a)A Felügyelő Bizottság az ügyrendben meghatározott időszakonként - éves ülésterv alapján – legalább negyedévente tartja üléseit (rendes ülés).
  2. b)A felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze, Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább 10 nappal korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
  3. c)A felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben - különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem es etén - ettől eltérően is rendelkezhet.
  4. d)A Felügyelő Bizottság a szavazásra jogosult tagok több mint felének a jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést a meghívóban szereplő időpontot követő fél óra múlva ismételten össze lehet hívni. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök, akadályoztatás a esetén az általa megbízott tag vezeti.
  5. e)A Felügyelő Bizottság határozatait - feltéve, hogy titkos szavazásról nem dönt - nyílt szavazással, a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
  6. f)A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti.
  7. g)A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
  • • az ülés helyét és időpontját,
  • • a megjelentek nevét,
  • • a napirendet,
  • • hozzászólások lényegét, illetőleg az elhangzott javaslatokat,
  • • a határozathozatal eredményét, (a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számát ill. személyét),
  • • a meghozott határozatokat.
  1. h)Határozatok és nyilvánosság: A testületi szervek döntését a szakszövetség ügyintéző szerve nyilvántart ja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és az ellenzők számarányát (nyílt szavazás estén) személyét. Az elnök gondoskodik a szakszövetség döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
  2. i)A testületi szervek döntéseit a Szakszövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra. A Szakszövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a székhelyén, előre egyeztetett időpontban. A Szakszövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

13) A Felügyelő Bizottság írásbeli beszámolójának hiányában a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

VIlI.

 

A Szakszövetség Intéző Bizottsága

 

15.§

 

1) A Szakszövetség Intéző Bizottsága (a továbbiakban: Intéző Bizottság) a Szakszövetség operatív szerve, amelynek tevékenysége és hatásköre kiterjed a Szakszövetség szakmai és pénzügyi-gazdasági kérdéseire egyaránt, két Elnökségi ülés között irányítja a Szakszövetség munkáját.

 

2)Az Intéző Bizottság tagjainak száma négy fő.

Tagjai: az Elnök, társelnökök, alelnökök.

Az Intéző Bizottság ülésein állandó meghívott tanácskozási joggal a főtitkár, a szakágvezetők és a Felügyelő Bizottság elnöke.

 

3) Az Intéző Bizottság tagjai megbízatásának megszűnésére a 13.§ 7) pontja az irányadó.

 

4) Az Intéző Bizottság eljárhat minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az ezen Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe.

Az Intéző Bizottság feladata és hatásköre:

  1. a)Az évi költségvetés, illetőleg a költségvetési beszámoló és a szövetség éves tevékenységéről szóló
  2. a)beszámoló elkészítése és benyújtása.
  3. b)Nem közgyűlési és Elnökségi hatáskörbe tartozó, a sportággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása.
  4. c)Gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, és a végrehajtás ellenőrzése.
  5. d)A sumo sport nemzetközi kapcsolatainak ápolása, irányítása.
  6. e)Hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása.
  7. f)Hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása.
  8. g)Szakszövetség részére vállalkozói tevékenység elhatározása.

 

5) Az Intéző Bizottság szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. Az üléseket a Szakszövetség elnöke hívja össze és vezeti (akadályoztatása esetén ezt a feladatot az ezzel megbízott társelnök vagy más személy látja el), üléseiről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Elnökség tagjainak.

 

 

IX.

 

A Szakszövetség elnöke

 

16.§

 

1) A Szakszövetség legfőbb tisztségviselője a Szakszövetség elnöke (továbbiakban: elnök). Az elnököt a Közgyűlés választja 5 évi időtartamra. Tisztségét társadalmi funkcióban látja el.

Az elnök nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a Szakszövetség valamely tagszervezeténél.

 

Az elnök tagja az Elnökségnek.

 

A Szakszövetség elnöke egyben az elnökség és a közgyűlés elnöke is.

Az elnök a Szakszövetség működését a jogszabályoknak. az alapszabálynak. valamint a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Az elnök önállóan képviseli a Szakszövetséget. Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel

 

2) Az elnök feladatai és hatáskörei:

  1. a)a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
  2. b)a Szakszövetség képviselete hazai és nemzetközi szinten,
  3. c)az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítás a és ellenőrzése,
  4. d)a Szakszövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése,
  5. e)a hírközlő szervek tájékoztatása a Szakszövetség tevékenységéről,
  6. f)kapcsolattartás a Szakszövetség területi szerveivel és a tagszervezetekkel,
  7. g)a szakszövetség alkalmazottai tekintetében munkáltatói jogkört gyakorol.
  8. h)javaslatok tétele a főtitkár és a szakág vezető személyére, a bizottságok elnökeire, tagjaira, kitüntetések adományozására,
  9. i)j) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szakszövetség egyéb szervének a kizárólagos hatáskörébe,
  10. j)mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály, az Alapszabály illetőleg a Közgyűlés, az Elnökség az Elnök hatáskörébe utal.

 

3) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Alelnökökre, vagy a Szakszövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja.

 

 

A Szakszövetség tiszteletbeli elnöke

 

17. §

 

1) A Közgyűlés tiszteletbeli elnök választásáról dönthet. Tiszteletbeli elnökké olyan személy választható, aki a sportág illetőleg a Szakszövetség hazai és nemzetközi elismerésében kimagasló eredményeket ért el vagy érdemeket szerzett.

2) A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség egyes szerveinek munkájában, illetőleg a Szakszövetség bármely rendezvényén. A tiszteletbeli elnök kötelezettsége a sportág, illetőleg a Szakszövetség erkölcsi támogatása.

 

 

X.

 

A Szakszövetség társelnöke, alelnökei

 

18.§

 

1) A társelnököt a közgyűlés választja 5 éves időtartamra

 

2) A társelnök az elnökkel együttműködve segíti a szövetség munkáját.

 

A társelnök önállóan irányítják a szakmai munkát, az elnökség által jóváhagyott felkészülési program alapján a jóváhagyott költségvetési tervnek megfelelően. Irányítja és koordinálja a szakmához tartozó bizottságok munkáját.

 

Szakmai kérdésekben irányítja és koordinálja az ügyviteli munkát, irányítja a szakág vezetők munkáját.

 

Javaslatot tesz a védett versenyző személyére.

 

3) Az alelnökök elősegíti az elnök és az elnökség tevékenységét, közreműködik ezek igazgatási ügyeinek intézésében. Az alelnökök feladata az elnök tevékenységének segítése a Szakszövetség operatív irányításában, valamint az elnök helyettesítése annak akadályoztatása esetén.

 

 

XI.

 

A Szakszövetség főtitkára

 

19.§

 

1) A Szakszövetség főtitkárát az elnökség választja legfeljebb 5 éves időtartamra.

A főtitkár tisztségét a Szakszövetséggel létesített munkaviszony keretében látja el. A főtitkár a Szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a közgyűlési és elnökségi határozatai keretei között irányítja.

2) A főtitkár feladatai és hatásköre:

  1. a)vezeti a Szakszövetség irodáját, és összehangolja a függetlenített apparátusának tevékenységét,
  2. b)összehangolja az Elnökség, a Bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját,
  3. c)előkészíti az Elnökségi és bizottsági üléseket,
  4. d)szervezi a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak végrehajtását, folyamatosan beszámol azokról,
  5. e)gondoskodik az Elnökségi és bizottsági ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását,
  6. f)figyeli a pályázatokat, és előkészítésüket koordinálja,
  7. g)az elnökség tagjai, és bizottságvezetők által kért adminisztrációs munkát koordinálja és továbbítja az érintetteknek,
  8. h)aláírási jogkört gyakorol a Szakszövetség ügyrendi szabályának megfelelően,
  9. i)megbízás alapján képviseli a Szakszövetséget,
  10. j)gondoskodik a Szakszövetségi nyilvántartások vezetéséről,
  11. k)figyelemmel kíséri a Szakszövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását,
  12. l)ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy az egyéb szabályzat, illetőleg a Közgyűlés és az Elnökség a hatáskörébe utal.

 

3) A főtitkár tevékenységéről beszámol az Elnökségnek.

 

 

 

 

XII.

 

Szakág vezetők

 

20.§

 

1) A szakág vezetők a válogatott keretek szakmai vezetői. A szakág vezetőket az elnökség határozott

időtartamra, legfeljebb három évi időtartamra választja.

2) A szakág vezetőfeladatai

  1. a)elkészíti és az Elnökség elé terjeszti a válogatott keretek középtávú és éves felkészülési programját,
  2. b)gondoskodik a válogatott keretek szakmai programjának végrehajtásáról,
  3. c)javaslatot tesz a válogatott kereteknél működő sportszakemberek személyére
  4. d)javaslatot tesz a válogatott keretek létszámára és a kerettagok személyére, meghatározza, irányítja és ellenőrzi azok munkáját, koordinálja a kereteknél működő sportszakemberek tevékenységét
  5. e)a válogatási elvek alapján elért eredmények függvényében - az elnökség által jóváhagyott költségvetés keretén belül - javaslatot készít a világversenyekre utazó válogatott csapat névsorára
  6. f)szervezi és levezeti - a sumo népszerűsítése érdekében és a szakszövetség szerződésében vállalt - bemutatókat
  7. g)figyelemmel kíséri a válogatott keretek tagjainak a sportegyesületekben végzett tevékenységét,
  8. h)javaslatot tesz a válogatott keretek tagjainak, valamint a válogatott mellett működő sportszakemberek jutalmazására, az élsportolói díjak összegére,
  9. i)javaslatot készít a világversenyekre utazó válogatott csapat névsorára,
  10. j)szakmai tevékenységéről szükség szerint tájékoztatja a hírközlő szerveket.

 

3) A szövetségi kapitány tevékenységéről az Elnökségnek számol be.

 

 

XIII.

 

Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok

 

21.§

 

1) Az elnökségnek tagja az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes - kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta-, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és

  • magyar állampolgár,
  • nem magyar állampolgár, ha a vonatkozó jogszabály szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy harmadik országbeli állampolgár beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

2) A közgyűlés és elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a Szakszövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, könyvvizsgálója:

a) a Szakszövetség más tisztségviselője,

b) aki a Szakszövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakszövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a) és c) pontok szerinti személyek közeli hozzátartozója),

e) a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjainak közeli hozzátartozója.

4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetvezető

tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

XIV.

 

A Szakszövetség bizottságai

 

24.§

 

1) Az ezen Alapszabály szerint kötelezően létrehozandó bizottságokon túl az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Ezen bizottságok tagjait az Elnökség határozott időtartamra, legfeljebb három évi időtartamra választja.

 

2)A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott saját ügyrendjük határozza meg.

3)A bizottságok véleményezési, javaslattételi joggal, illetőleg szervezési, végrehajtói feladatokkal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.

 

 

XV.

 

A Szakszövetség területi (regionális) szervei

 

25.§

 

1) Az azonos megyében működő szakszövetségi tagok kezdeményezésére a Közgyűlés, általában a közigazgatási határhoz igazodóan, területi (regionális) szerveket hozhat létre. A területi (regionális) szerv önálló jogi személy.

A területi (regionális) szerv Alapszabálya, illetőleg működése nem lehet ellentétes a Szakszövetség

Alapszabályával, illetőleg működésével. A területi (regionális) szerv az alapszabályát maga határozza meg. A területi (regionális) szervek elnökének megválasztásához a Szakszövetség elnökségének egyetértésére szükséges.

2) A területi (regionális) szervek tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség ülésein, ha a napirenden szereplő kérdés a területi szervet közvetlenül érinti.

3) A területi (regionális) szervek feladatai:

a) elősegítik a sportág működését, meghatározzák területük fejlesztési célkitűzéseit és gondoskodnak azok megvalósításáról,

b) a területük állami és társadalmi szervei előtt képviselik a területükön működő MSSZ tagok érdekeit,

c) közreműködnek az országos versenynaptár kialakításában, szervezik és lebonyolítják területük rendezvényeit,

d) felvilágosítást adnak a sportág ügyeiben,

e) vezetik a sportági nyilvántartásokat,

f) közreműködnek a sportszakemberek, versenybírók képzésében és továbbképzésében,

g) ellátják a sportolók igazolásával és átigazolásával kapcsolatban hatáskörűkbe utalt feladatokat,

h) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítménytokozó szerek és módszerek tilalmának betartását,

i) a sportág Fegyelmi Szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak,

j) ellátják a Szakszövetség Alapszabályában meghatározott, illetőleg a Közgyűlés, az Elnökség által

hatáskörűkbe utalt egyéb feladatokat,

k) beszedi a közgyűlés által megállapított tagdíjat.

 

 

XVI.

 

A Szakszövetség munkaszervezete

 

26.§

 

1) A Szakszövetségi feladatok ellátására az Elnökség apparátust hozhat létre. Az apparátus létszámát, valamint szervezetét az Elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.

2)Az apparátus szervezeti felépítését és feladatait a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

 

 

XVII.

 

A Szakszövetség gazdálkodása

27.§

 

1) A Szakszövetség céljának megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A Szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a Szakszövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

2) A Szakszövetség a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

 

3) A Szakszövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

4) A Szakszövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

 

5) A Szakszövetség befektetési tevékenységet nem folytat.

 

6) A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

 

7) A Szakszövetség a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Szakszövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

A Szakszövetség bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbó1 - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

8) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítésébó1 származó bevételekből, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik.

A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.

 

9) Ha a Szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymás követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a Szakszövetség elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a Szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.

Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a Szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére.

 

10) A Szakszövetség bevételei:

a) a tagok általfizetett tagdíjak, pártoló tagok anyagi támogatásai,

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységbó1 (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

a. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

b. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésbó1 juttatott támogatás;

c. az Európai Unió költségvetésébó1 vagy más államtól, nemzetközi szervezettó1 származó támogatás;

d. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

e. más szervezettő1, illetve magánszemélytó1 kapott adomány;

f. befektetési tevékenységbó1 származó bevétel;

g. az a)-j) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

11) A Szakszövetség költségei, ráfordításai (kiadásai)

a) a célja szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

b) a gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

c) a Szakszövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, valamint

d) az aj-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

12)A Szakszövetség a célja szerinti tevékenységébó1, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységébó1 származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

13) A Szakszövetség bevételeit a 10. pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 11. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

 

14) A Szakszövetség a 11.1 c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásalt) alapcél szerinti

(közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

 

15) A Szakszövetség a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

 

16) Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a Szakszövetség elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

 

17) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve - a Sport tv. 8. § (5) bekezdésére is figyelemmel - a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működésébó1 származó bevételek is.

 

18) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a Szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek is.

 

19) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a Szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.

 

20) A nemzeti válogatott keret felkészülésévei és versenyzésévei kapcsolatban a sportolók élet- baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a Szakszövetség viseli.

 

Beszámolási szabályok

A Szakszövetség köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

A Szakszövetség beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

A Szakszövetség beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),

c) kettős könyvvitel szerinti kiegészítő mellékletet.

 

A Szakszövetség kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

 

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a Szakszövetség által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

A Szakszövetség köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

A Szakszövetség a beszámoló és kiegészítő melléklet letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

 

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott mádon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A Szakszövetség a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

 

Határozatok és nyilvánosság:

 

A Szakszövetség működése nyilvános, a működés során keletkezett okiratokba bárki betekintést nyerhet. A betekintésre a Szakszövetség székhelyén van lehetőség, erre irányuló kérelem alapján.

 

Az elnökség az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 5munkanapon belül köteles biztosítani az iratbetekintést az a Szakszövetség székhelyen.

 

A közgyűlési és elnökségi döntéseket a meghozataluktól számított 15napon belül az érintettekkel írásban igazolható módon közölni kell.

Minden közgyűlés; és elnökségi döntést a meghozatalától számított 15napon belül a Szakszövetség honlapján nyilvánosságra hozza.

 

A Szakszövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről az internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

A Szakszövetség honlapja: http://www.sumo.hu/

 

XVIII.

 

A Szakszövetség megszűnése

 

28.§

 

1) A Szakszövetség megszűnik, ha

- a szakszövetség egy másik szakszövetséggel egyesül (összeolvad, beolvad),

- a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

- a bíróság feloszlatja,

- a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,

- a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és a szakszövetséget a nyilvántartásból törlik.

 

2) Feloszlás esetén a fennmaradó vagyonról a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.

 

3) A Szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt az adott sportág utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani.

 

4) A Szakszövetség végelszámolására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 2006. évi JI. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. §(3)-(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át a Civil tv. törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

A szakszövetségre - törvény eltérő rendelkezése hiányában- a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi XXXXIX. Törvényt a Civil tv-ben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

 

 

 

XIX.

 

A vitás ügyek rendezése

 

29.§

 

A Szakszövetség tagjai az egymás közötti, illetőleg a Szakszövetséggel keletkezett vitáikat elsősorban egymás között kísérelik meg rendezni. Ha ez az egyeztetés nem vezetett eredményre, a vitában érintett felek a Sport Állandó Választott Bíróságához fordulnak a vita végleges eldöntése érdekében.

A Szakszövetség Alapszabálya, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szakszövetség Elnöksége jogosult Az Elnökség állásfoglalása a Szakszövetség valamennyi tagjára, illetőleg szervére nézve kötelező.

 

 

 

Záradék

 

Jelen egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályt a Magyar Sumo Szakszövetség 2015. március 12. napján megtartott közgyűlése elfogadta.

 

 

Igazolom, hogy a jelen alapszabály szövege megfelel az alapszabály módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének azzal, hogy a módosításokat vastag betű jelöli.

 

 

 

Ancsin László

a Magyar Sumo Szakszövetség elnöke

 

 

 
Design by Next Level Design Lizenztyp CC
Elérhetőségeink