Kevés olyan sportág létezik a világon, melynek fennállása óta nem változtak a szabályai. A szumonak több mint kétezer éves múltja van. A tradícióihoz nagyon komolyan ragaszkodó Japán népi birkózásának alapmozdulatai, a küzdelmet megelőző tiszteletadás, a technikai alapelemek, valamint a két szumo harcos összecsapásának szabályai szinte egyáltalán nem változtak az évszázadok során. A szumo első írásos emlékét a Kodzsikiben (Régi Dolgok Krónikája), a 712-ből származó könyvben találjuk meg. Ez a könyv a japán írás legrégibb fennmaradt emléke. Több legenda is szól a szumo kialakulásáról - az egyik szerint 2500 évvel ezelőtt a japán szigetek birtoklásáért mérkőzött meg egymással   két Isten (Takemikazucsi és Takeminakata) az utóbbi vesztett , a győztes pedig megalapította Japánt. Más források szerint tartományok sorsát döntötte el az, hogy kinek volt erősebb, jobb szumósa. A tények mindenesetre azt mutatják, hogy a sumo kezdeti időszakában főleg mezőgazdasági rítus volt – imádság a jó termésért – később a császári udvar és a tartományi udvarok szórakoztató programjává alakult át, majd pedig a szumosok testőri feladatokat láttak el. Tényleges versenysport jellegét a 19. században nyeri el.

 

Különbséget kell tennünk profi és amatőr szumo között. A professzionális szumoban a versenyzők a meccspénzekből illetve reklámbevételekből élnek, a legjobbak dollármilliókat keresnek évente. A legnagyobb bajnokot Yokozunának nevezik, és óriási tisztelet veszi körül, de a profi szumozók többségét is szinte „félistenként” kezelik Japánban. A profi szumoban nincsenek súlycsoportok, csak abszolút kategória létezik, melyben pl.: 120 kilogramm testsúlyú szumo birkózó mérkőzhet akár egy 260-270 kilós versenyzővel is. Az amatőr szumoban vannak súlykategóriák, a férfiaknál 85 kg, 115 kg, +115 kg, a nőknél (amely egyébként a profi szumosoknál tiltott és szentségtörést jelentene, viszont az amatőr szumóban 1998-óta létezik) 65 kg, 80 kg és +80 kg. A profi versenyhez hasonló az amatőröknél az abszolút kategória, melyben a legkisebbek is mérkőzhetnek a legnagyobbakkal. Mind a férfiaknál, mind a nőknél csapatverseny is létezik, melyben három-három versenyző mérkőzik meg egymást váltva a másik csapat szumozóival. Japánban 1992-ben rendezték meg az első hivatalos felnőtt amatőr világbajnokságot, melyen még csak a férfiak mérkőzhettek. A Nemzetközi Amatőr Sumo Szövetség (ISF) 1996-ban AGFIS (Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége) tagságot nyert, majd pedig 1998-ban Naganoban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) hivatalos olimpiai sportágként ismerte el a szumot, mely azóta folyamatosan kandidál a nyári olimpiai  játékok versenyprogramjába való kerülésért.

 

A magyar szumo kialakulásának története a prágai kötöttfogású birkózó világbajnoksághoz kötődik, amelyen Dr. Hegedűs Csabát, a Magyar Birkózó Szövetség elnökét megkeresték a Nemzetközi Sumo Szövetség vezetői azzal a céllal, hogy Magyarország is delegáljon csapatot a tokiói világbajnokságra. Mindez 1995 szeptemberében történt. A pozitív válasz azt jelentette, hogy hathetes felkészülés után három versenyzőből és három kísérőből álló magyar küldöttség részt vett 1995 decemberében a tokiói világbajnokságon. 85 kg-os kategóriában Hiroe Tomohiko (édesapja japán, édesanyja magyar, ő pedig Budapesten született és 2 évig profi szumót tanult Japánban), 115 kg-os kategóriában Elek Sándor (a Duna Tv  sportriportere, korábbi kalapácsvető), a +115 kg-os nehézsúlyban pedig Rovnyai János (korábbi birkózó Európa-bajnok – 1975 Ludwigshafen, kötöttfogás) vett részt. Csapatban és egyéniben is a 9-16. helyezést tudta elkönyvelni magának a magyar küldöttség. A „debütálás” kitűnően sikerült és így Magyarország is felkerült a „SUMO térképére”- 1995-től van ISF tagságunk is.

 

1997-ben négy klub összefogásával Leányfalun megalakult a Magyar Sumo Szövetség, melynek első elnöke Sipos Árpád birkózó Európa-bajnok lett. Magyarországon az első hivatalos versenyt 1998-ban Leányfalun rendezték meg, SUMO HUNGARIAN OPEN - Nyílt Magyar Sumo Bajnokság néven - 4 ország részvételével (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország). Azóta minden évben (július utolsó szombatján) van szumo bajnokság a dunakanyari községben, a Camping parkolójában felállított sátorban -  2002-ben az eddigi legjelentősebb versenyen 13 ország több mint 100 versenyzője mérkőzött az érmekért és a pénzdíjakért, közel 3000 néző előtt.

 

Az első kiugró nemzetközi eredményt 1999-ben Észtországban érte el a magyar szumosport -  csapatban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett a Rovnyai János, Líbor Dezső és Bodnár Gyula összeállítású magyar-válogatott. Szintén ebben az évben Líbor Dezső révén egy világbajnoki bronzéremnek is örülhettek a magyar szumo szurkolói.

A 2000-es év jelentős változást és fejlődést hozott a sportág életében. A Magyar Sumo Szövetség új elnököt választott Kollárik Mihály személyében. Általános alelnök Elek Sándor lett, míg a szakmai alelnöki teendőket Rovnyai János vállalta magára. A Magyar Birkózó Szövetséggel és Hegedűs Csabával meglévő kitűnő kapcsolatnak köszönhetően egyre több aktív birkózó próbálhatta ki magát a szumo sportban, így Kismóni János világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes versenyző is, aki 2000-től 2003-ig minden évben éremmel tért haza a világ- és Európa-bajnokságokról. 2002-ben Wroclawban világbajnoki ezüstérmet szerzett.  Az első felnőtt férfi Európa-bajnoki aranyérmet 2005-ben Visegrádon az olimpiai ezüstérmes és vb-bronzérmes kötöttfogású birkózó Bárdosi Sándor szerezte 85 kilógrammos kategóriában. 2001-től a női szumo is elindult Magyarországon. Az első Európa-bajnoki és világbajnoki érmet Kálló Gyöngyi szerezte (2002 Wroczlaw, világbajnoki III. hely) és az ő nevéhez fűződik az első felnőtt női Európa-bajnoki aranyérem megszerzése is (2004. Szolnok).

Az évek során már nem csak a felnőttek versenyeztetésére koncentrált a Magyar Sumo Szövetség, hanem a junior, majd pedig a kadett korosztály szumozóit is „menedzselni” kezdte. Kiugró magyar eredmények születtek a fiatalabb korosztályok nemzetközi versenyein – több világbajnoki és Európa-bajnoki érmet is begyűjtöttek versenyzőink.

 

Több magyar szumost kezdtek el átcsábítani Japánba a profik táborába. A junior Európa-bajnok (2004. Szolnok) és világbajnoki ezüstérmes (2004. Osaka) Tóth Attila volt a „legbátrabb” és belevágott a profi szumóba. 2005-ben, Tokióban volt az első profi versenye és azóta rendületlenül menetel előre a ranglistákon. 

 

Jelentős sportdiplomáciai sikereket is elkönyvelhet a magyar szumo. Több alkalommal is elnyerte a magyar szövetség a Sumo Európa-bajnokság rendezési jogát: 2004-ben Szolnok, 2005-ben Visegrád (a németek visszalépése miatt) és 2007-ben Budapest. A Magyar Sumo Szövetség elnökét Kollárik Mihályt 2005-ben Visegrádon az Európai Sumo Szövetség (ESU) közgyűlése alelnökké választotta.

 

A Magyar Sumo Szövetség elérhetőségei:

Iroda, levelezési cím: Magyar Sport Háza, 1146.Bp. Istvánmezei út 1-3.

Honlap: www.sumo.hu,  a profi sumo honlapja: www.szumo.hu

E-mail: info@sumo.hu

Tel.:(+36-1) 460-68-97

Fax:(+36-1) 460-68-98